A kormány által mondottnál lényegesen alacsonyabb GDP-növekedés a következő években, folyamatosan csökkenő folyó fizetési mérleg többlet, a tervezettnél magasabb költségvetési hiányok, 2026-tól újra emelkedő államadósság, magasabb infláció, elmaradó és hiányzó uniós források, kamatkiadásokat övező veszélyek - ezt a jövőt vetíti a magyar gazdaság elé a Standard and Poor's pénteki ítélete, melyben az adósbesoroláshoz rendelt eddigi stabil kilátást negatívra rontotta. Ezekben tulajdonképpen nincs nagy meglepetés, viszont az figyelemreméltó, hogy a nagy nemzetközi hitelminősítő elemzői milyen mértékben meg vannak arról győződve, hogy a 2026-os parlamenti választások előtti ígérgetés miatt lazább fiskális politika érkezik hazánkba. Az S&P péntek késő esti döntését értékelő anyagunkban bemutatjuk az 5 hónapon belül már a második kilátásrontás esetleges következményeit, valamint azt, hogy mi várható, ha a hitelminősítő szakértőinek várakozása (választások előtti kiköltekezés) bejön.
A világrendbeli változások miatt néhány hónap leforgása alatt átfordult az EU prioritásrendszere: mostanra az erősen szabályozott zöldítés felől, egyre inkább a lazított feltételrendszerű újrafegyverkezés felé leng ki az inga. Az Európai Bizottság nemrég a régiós felzárkóztatást célzó kohéziós források átirányítására is javaslatot tett, ami élesen eltér az erre elkülönített összegek eredeti céljával.
Itt az EUYOU projekt friss kérdőíve, amely lehetőséget kínál mindenkinek, hogy beleszóljon az Európai Unió kohéziós politikájának alakításába. A kérdések ezúttal az energiaátmenet, a megújulóenergia-fejlesztések és az uniós források ismertségének témáira összpontosítanak. A válaszok hozzájárulhatnak a támogatási rendszer hatékonyabbá tételéhez és a jövőbeli uniós szakpolitikák formálásához.
Pénteken hirdeti ki Magyarország adósbesorolását az S&P Global Ratings. A hitelminősítő októberi és februári értékeléseiben már súlyos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a költségvetési egyensúly, az államadósság és az uniós források elapadása miatt. Kétesélyes a mostani döntés kimenetele: a közelmúltbeli, összességében talán a vártnál megengedőbb hitelminősítői lépések azonban arra engednek következtetni, hogy Magyarország bóvlihatáron álló hitelminősítésének még a stabil kilátása sem változik, vagyis a kiszámíthatatlan nemzetközi hangulatban indokolt lehet a kivárás az S&P részéről. Ugyanakkor a péntek esti döntés mégsem izgalmak nélküli, hiszen a hitelminősítő több olyan kockázati tényezőt is megjelölt korábbi értékeléseiben, amelyek alapján egy kilátásrontás sem lenne teljesen meglepő.
A kormány tegnapi ülésén Gulyás Gergely tájékoztatása szerint tovább szigorították az állategészségügyi intézkedéseket a száj- és körömfájás-járvány megfékezésére, miután felmerült a gyanú, hogy a vírus nem természetes úton került a fertőzött telepekre. A kabinet emellett döntött arról is, hogy jövő héten elindítja a nemzeti konzultációt Ukrajna uniós csatlakozásáról. Bővül a Magyar Falu Program: az 1500 fő alatti települések is bekapcsolódhatnak a falugondnoki rendszerbe, és a kormány állami vagy korábban takarékszövetkezeti ingatlanokat adhat át közösségi célra az önkormányzatoknak. Az önkormányzati dolgozók bérénél kétszeri, együttesen 30 százalékot meghaladó emelés várható 2025-ben és 2026-ban. A bírói béremelés folytatódhat, a gyülekezési jog szabályozása nem változik, míg a kormány aránytalan sérelemnek tartja a rendszeres hídlezárásokat Budapesten.
Az Európai Számvevőszék 2025 áprilisában közzétett jelentése új megvilágításba helyezi az Európai Unió és a nem kormányzati szervezetek közötti finanszírozási kapcsolatot. A dokumentum több szempontból is rávilágít arra, hogy az uniós költségvetésből nyújtott támogatások átláthatósága továbbra is korlátozott, és hogy az EU intézményeinek jelentős kihívást jelent a támogatások címzettjeinek pontos azonosítása, a források követése, valamint az uniós értékek betartásának ellenőrzése terén. Bár az Európai Bizottság és más uniós szervek az elmúlt években több intézkedést is hoztak a pénzügyi átláthatóság javítására, a Számvevőszék értékelése szerint ezek eredményessége részleges, és az adatkezelés minősége, valamint az elszámoltathatóság szintje még mindig nem kielégítő.
Az Európai Parlament vitát tartott a magyar jogállamiság helyzetéről, különös tekintettel a gyülekezési jog korlátozására és a Szuverenitásvédelmi Hivatal szerepére. Michael McGrath uniós biztos szerint az alapjogok megsértése esetén a Bizottság kész határozottan fellépni.
Németország újonnan alakuló kormánya határozottabb fellépést sürget az Európai Unió részéről azokkal az országokkal szemben, amelyek megsértik az uniós alapértékeket – derül ki a Politico birtokába került koalíciós megállapodás-tervezetből. Bár Magyarországot nem nevezik meg, a dokumentum egyértelműen az EU „legproblémásabb” tagországára utal, amelyet évek óta a jogállamiság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás függetlenségének leépítésével vádolnak.
Miközben Magyarország uniós forrásainak sorsa továbbra is bizonytalan, a Kúria jelenlegi gyakorlata alááshatja a bírói függetlenség megerősítését célzó igazságügyi reformok hitelességét. Varga Zs. András elnök megkerüli a törvényes kinevezési eljárást, ami veszélyeztetheti a 2023-ban felszabadított uniós támogatások további folyósítását. Michael McGrath uniós biztos budapesti tárgyalásain minden fórumon hangsúlyozta a bírói függetlenség jelentőségét, jelezve, hogy a forrásokhoz való hozzáférés ehhez a feltételhez szorosan kötődik.
Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztossal egyeztetett Bóka János - olvasható az európai uniós ügyekért felelős miniszternek a Facebook-oldalán közzétett hétfői bejegyzésében.
Az EU mellett az Európai Ügyészség is ébredezni látszik, egyre nagyobb erőkkel csap le az uniós forrásokat és szabályozásokat megsértő ügyekben. Bár a tagállami bíróságok továbbra is saját tempójukban dolgoznak, a szervezet másfélszer annyi ügyet kezelt mint a megelőző évben, és a nemzetközi kapcsolatok terén is történnek előrelépések. Jelenleg is több mint 2500 ügyben nyomoznak, amelyek 25 milliárd eurónyi forrást veszélyeztetnek.
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Az adás első részében arról volt szó, hogy mely forrásokat érinti és milyen büntetőkamattal terhelődik az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt Magyarországra kirótt bírság. A témában vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője. Az adás második részében a hamarosan induló lakásbiztosítási kampányról volt szó, mellyel kapcsolatban Szobonya László, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási termékmenedzsment vezetője volt a vendégünk. Az adás harmadik részében a Magyar Telekom 2024-es utolsó negyedévének eredményeit, és megújuló osztalékpolitikáját értékeltük Fekete Beatrixszal, a Portfolio részvénypiaci elemzőjével.
Magyarország jelentős uniós forrásokat veszít el az Európai Bíróság által kiszabott bírságok és a befagyasztott támogatások miatt. A kormány 2024 júniusa óta napi 1 millió eurós büntetést bukik el a költségvetésből az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt. Az Európai Bizottság közérdekű adatigénylésünkre közölte, hogy már közel 325 millió eurót levont az országnak járó uniós támogatásokból a 2021–2027-es kohéziós források terhére, és a bírság tovább halmozódik. Eközben Magyarország a jogállamisági eljárás miatt több mint 1 milliárd eurót tavaly év végén végleg elveszített, és ha a befagyasztott forrásokat nem sikerül időben felszabadítani, akkor az n+2 szabály miatt még további milliárdok veszhetnek el minden év decemberében. A fedezettel rendelkező uniós pályázatoknál már csak korlátozott a kabinet mozgástere.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első részben a forint árfolyammozgását és az ezt kiváltó tényezőket elemeztük. Vendégünk Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője volt. A második blokkban arról beszéltünk, hogy újabb bővítés előtt áll az Európai Unió, és olyan országok csatlakozhatnak a közösséghez, amelyek felzárkóztatásra szorulnak. Ez Magyarországra is hatással lehet, mivel csökkenhetnek az uniós forrásokat. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A harmadik részben a ma megjelent építőipari adatokat elemeztük Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével.
Továbbra is Magyarország számít az EU legkorruptabb tagállamának – derül ki a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Transparency International berlini központja által összeállított Korrupció Érzékelési Index (CPI) 2024-es globális rangsorában. A friss eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte: az elmúlt 12 évben Magyarország pontszáma esett vissza a legjobban az EU-tagállamok között.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) közötti feszültség tovább fokozódik egy visszavont uniós pályázat miatt. Az MFOI vezetője, Petri Bernadett miniszteri biztos szerint az EIT saját ellenőrző jelentésében is összeférhetetlenséget állapított meg a bírálati folyamatban, míg az uniós intézmény határozottan visszautasítja a korrupciós vádakat. A magyar fél viszont úgy látja, hogy a pályázat törlésén túl az uniós szervezet nem tett további lépéseket, valamint nem kommunikált transzparensen az ügyben.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Közben a kínai külügyi tárca is üzent a kettős amerikai stratégia hibája miatt.
Minőségi garancia a tejespolcokon a Sole-Mizo termékeinél.
Risk on üzemmódba kapcsoltak a befektetők.
A vámkáoszban az arany mellett a bitcoin lett az új sztár.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
